Ahogy az iskolában egyre nő az elsajátítandó tananyag mennyisége, minden diák komoly kihívással szembesül: meg kell tanulni tanulni. De mit jelent ez és hogyan történik?

 

Áprilisban ezt a témát jártuk körbe az E-tanoda gimnazista mentoraival. Ők így fogalmaztak meg, miben rejlik a tanulás eredményessége.

 

„Hatékony tanulás az, amikor megtanulod a dolgokat viszonylag rövid időn belül.” 

„Közelebb jutni a kitűzött célhoz, érezni, hogy megérte ráfordítani az időt.”

„Ha az elsajátított tudást tudom alkalmazni, látom az összefüggéseket az adott témában.”

„Viszonylag rövid idő alatt történik, a tanult anyag sokáig a fejemben marad, és utána felidézhető (esetleg hasznosítható)”

 

Ebben a cikkben szeretnénk megosztani néhány tudományosan hatékonynak bizonyuló módszert, amely közelebb visz minket, hogy mindez tényleg megvalósuljon.

 

Tanulási stílusok

Egy átlagos iskolás rengeteg tanulási technikával találkozik. Van, hogy a tanár előadását hallgatva hallgatva jegyzetet ír, esetleg posztert készít a visegrádi várról vagy csapatmunkában beszélget a vízpazarlás problémájáról. Kis önvizsgálattal hamar rájöhetünk, melyek azok a módszerek, amik a legjobban működnek. A tanulás hatékony módjában is vannak egyéni különbségek: különböző diákoknak más és más tanulási stílusok válnak be – az információ felvételének és feldolgozásának módja egyénre jellemző. Így van, aki hallás után jegyzi meg legpontosabban a tananyagot, más olvasással, és olyan diákok is vannak, akiknek akkor marad meg az információ, ha beszélgetnek róla.

Ezek a kérdések segíthetnek felismerni, hogy milyen tanulási stílus jellemző ránk:

 

1. Gyakran előfordul, hogy szóban elismétlem, „felmondom” magamnak a leckét. (auditív tanulási stílus)

2. Ha vannak képek, ábrák a könyvben, könnyebb a tanulás.  (vizuális tanulási stílus)

3. Ha leírom magamnak azt a szöveget, amit meg kell tanulnom, akkor könnyebben megjegyzem, mintha csak látom vagy hallom. (mozgásos tanulási stílus)

4. Ha megbeszélem valakivel a tananyagot, akkor hamarabb megtanulom. (társas tanulási stílus)

5. Gyakran előfordul, hogy megtalálom a számtanpélda megoldását, de nem tudom elmagyarázni és bebizonyítani, hogyan jutottam el a megoldáshoz. (impulzív tanulási stílus)

6. Tanulás közben nagyon zavaró, ha beszélgetnek körülöttem. (csendes tanulási stílus)

7. A szabályokat szóról szóra „bevágom”. (mechanikus tanulási stílus)

 

Ha tudjuk, milyen stílus jellemző ránk, ennek megfelelően válasszunk tanulási technikát, és így időt takaríthatunk meg. Természetesen kevert módszerek is előfordulnak, az ábrák rajzolása például nemcsak vizuális, de kinesztetikus inger is. Több modalitás alkalmazásával még jobb eredményt érhetünk el.

 

Megértés

Persze minden a megértésnél kezdődik. A legtöbbünkkel bizonyára előfordult már, hogy az órán azt gondoltuk, értjük a tananyagot, de a dolgozatnál mégsem tudtuk megoldani a matekpéldát. Egy ellenőrző kérdés segítségével meggyőződhetünk, hogy vajon tényleg sikerült-e mindent elsajátítani. Érdemes feltenni magunknak a kérdést: hogyan magyaráznám el ezt egy ötévesnek? Ha röviden és könnyen érthetően össze tudjuk foglalni a lényeget, az azt jelenti, hogy tényleg megértettük az adott anyagrészt.

 

A két leghatásosabb tanulási technika: tesztelés és szakaszos ismétlés

Ahogy a mondás is tartja, ismétlés a tudás atyja.  A leghatásosabb azonban, ha nem a tankönyvet újraolvasásával bajlódunk, hanem aktívan teszteljük a tudásunkat. Ezt tehetjük szókártyákkal, a tananyag hangos visszamondásával, vagy megpróbálhatunk fejből jegyzetet írni. Változatos módszereket állnak rendelkezésünkre, amit érdemes a tanulási stílusunkhoz és a tantárgy típusához igazítani. Reál tárgyak esetén oldjunk meg gyakorlófeladatokat, de történelem esetén kézenfekvőbb lehet a hangos visszamondás vagy jegyzetkészítés.

 

A kutatások alátámaszották, hogy a tananyag akkor marad meg a legpontosabban az emlékezetben, ha bizonyos, egyre nagyobb időközönként újra elővesszük és átismételjük, pont azelőtt, mikor ismétlés nélkül már pont elfelejtenénk. Így megszakíthatjuk a felejtési görbét, biztosíthatjuk a tudás fennmaradását. Érdemes egy hét múlva újra elővenni a szókártyákat vagy megírni a tudásellenőrző tesztet, majd két hét elteltével ismét. Ha egy vizsgára készülünk akkor akár ismétlési tervet is összerakhatunk arról, melyik napon mit szeretnénk átnézni.

 

Az aktív felidézés technikát nem csak az ismétlésnél, de az új tananyag elsajátításánál is alkalmazhatjuk. Olvassuk el figyelmesen az alábbi szövegrészletet, majd helyezzük tálcára az ablakot. Próbáljuk hangosan összefoglalni az elhangzott információkat vagy írjunk jegyzetet, rajzoljunk gondolattérképet mindenről, ami eszünkben maradt. Azzal, hogy agyunkat emlékezésre kényszerítjük, jobban rögzül a tudás, mintha egyszerűen csak végigolvastuk volna a szöveget.

 

„Évezredek óta próbálkoztak az emberek a π minél pontosabb meghatározásával. Az ókori Egyiptomban a kör területének kiszámításakor jelent meg a pi mint matematikai probléma. A Nílus mentén élők sokáig hárommal számoltak, később azonban rájöttek, hogy ez a szám nem pontosan három, hanem valamivel több. Az egyiptomiak a π értékeként a 3,1605-öt, a babiloniak a 3,125-öt használták. Az ókor legnagyobb matematikusa, Arkhimédész szintén sokat foglalkozott ezzel a számmal – ő fedezte fel a kör területe és kerülete közötti összefüggést. 1596-ban Ludolph van Ceulen előbb húsz, majd 36 számjegyig számolta ki az értékét. (Ezért a π-t Ludolph-féle számnak is nevezik.)”

 

Tanítás

Az E-tanoda gimnazista mentorai nemcsak a saját tanulásuk sikerességével foglalkoznak – a korrepetálások során meg kell küzdeniük a tanítás kihívásaival is. A mentorálás célja bizonyos kompetenciák átadása: a diák tudjon angolul, képes legyen algebrai műveleteket elvégezni és írjon helyesen. A tréningen kitértünk arra, hogy a tudás-képesség-attitűd hármasa alkot egy kompetenciát és az önkéntesek megfogalmazták, mit szeretnének átadni tanulópárjuknak a félév végére.

 

Tudás: Megérti és alkalmazni tudja a különböző tételeket a matek feladatokban. Össze tudja foglalni, hogy pl. a síkidomoknak milyen tulajdonságai vannak.

Képesség: felhasználja a megszerzett tudást, esetleg meg tud oldani egy vagy két kicsit elgondolkodtatóbb példát is.

Attitűd: törekszik arra, hogy megkapja a megoldást és nem adja fel az első nehézségnél.

Tudás: a kérdéses betűk biztos felismerése, ne keverje össze az y-t tartalmazó betűket

Képesség: rövid szöveg biztosabb olvasása

Attitűd: legyen kitartóbb, ha elsőre nem megy egy szó elolvasása.

 

További információ a tudományos bizonyítékon alapuló tanulási módszerekről: https://www.youtube.com/watch?v=ukLnPbIffxE&t=28s

 

Szitó, I. (2005): A tanulási stratégiák fejlesztése. Iskolapszichológia 2. ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Tanárképzési- és Továbbképzési Központ, Budapest. 51-53.

Dunlosky J, Rawson KA, Marsh EJ, Nathan MJ, Willingham DT. Improving Students' Learning With Effective Learning Techniques: Promising Directions From Cognitive and Educational Psychology. Psychol Sci Public Interest. 2013 Jan;14(1):4-58. doi: 10.1177/1529100612453266. PMID: 26173288.


Szerző: Somlai Róza Sára